Miután utoljára meghajtottam a bringám csúcsforgalomban, úgy gondoltam, hogy az életben maradási esélyeim erre a 3 hónapra nőni fognak. Nos, annyival nem állok jobban, mint én azt sejtettem.

Tegnap este mosogatás közben ugyanis sikerült egy nagy fémtálcát ráejtenem a bal hüvelykujjamra. Először csak ömlött belőle a vár. Aztán rémes fejeket vágva lefutottam pár kört a konyhában, és időközben be is lilult a körmöm. Így a séf jobbnak látta, ha elküld a camp hospitalba (gondolom ő felel az ilyenekért, én is elküldtem volna magam). A tábori doki jó fej, és neki is van egy, az enyémnél jóval nagyobb lila folt a körmén, ez azért megnyugtatott kicsit. Bár miután mindenhogyan kicsavarta a kezem, meg az ujjam, és nem fájt, elkezdte ecsetelgetni, hogy ha mégis feldagadna, hogyan égetné, meg tisztítaná ki, majd pedig fertőtlenítené. Én inkább megegyeztem vele, hogy ez nem fog feldagadni. Nem is dagadt, csak lefagyott a fél kezem a jegeléstől. De fagyási sérülésem úgysem volt még, itt az ideje. Hátha arra is ajánlana valami sintérmegoldást.

Így most úgy nézek, mint aki konyha helyett egy műhelyben dolgozik. Pár napja hagymaszelés közben az adott kezem adott ujján levágtam a körmöm egy részét, rá néhány napra meg véraláfutásos lett egy túlságosan elzárt csaptól, most meg ez. Lehet, hogy nem is érdemes a gyógyulásra várni, hanem egyszerűbb lenne e nélkül az ujjam nélkül.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.